Király Pál hosszútávfutó maratonfutó élte, eredményei
1928-ban a Los Angeles-i olimpiára volt jelölve, de edzés közben autóbalesetet szenvedett, ezért sérülése miatt nem vehetett részt a versenyen.
Emlékezetes sikerei között említhető még a göteborgi „Kis Olimpia”-n elért 3. helyezése.1948-ban “Örökös Bajnok” kitüntetést kapott.
1918-tól az Imperial majd a Royal Szálló éttermében dolgozott, 1925-ig a Gundel étteremben volt pincér.
1920-ban megnősült, házasságában két lánya született. Mivel ebben az időben a pincérek a borravalóból éltek, így ha versenyen volt, családja megélhetés nélkül maradt. Ekkor már két kislányáról is gondoskodnia kellett, ezért kölcsönökből saját vendéglőt nyitottak, amit felesége vezetett a versenyek és az edzések alatt.
1969. január 4-én hosszú betegség után 71 éves korában hunyt el Budapesten.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Király Pál Dánszentmiklós szülötte. Küzdelmes élete, kitartása, országos és nemzetközi eredményei érdemessé teszik az utókor figyelmére, megbecsülésére. Emlékét ne csak a faluban élő oldalági leszármazottai, hanem a lakosság valamennyi tagja őrizze.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye
http://www.huszadikszazad.hu/cikk/kiraly-pal-a-magyar-maratoni-futas-gyoztese
A Dánszentmiklósért Egyesület fő tevékenységét a kulturális hagyományok őrzése, főként a 20 éve rendszeresen megrendezett “Nyári esték kastélykoncertek” jelentik.
Édesapja katonának állt, hogy a családját eltarthassa. Mamája korán meghalt az ötödik gyermekkel várandósan. A négy gyerek (három fiú és egy lány) az anyai nagyszülőkhöz került. Az idős nagyszülők maguk is szegények voltak, így a 4 gyermek felnevelése nagy gondot okozott nekik.
Pál a legidősebb fiú 12 évesen Budapestre ment munkát keresni. A Keleti pályaudvar éttermébe vették fel pincér tanoncnak – piccoló fiúnak. Idősebb pincérek vitték el először focizni, amit a távfutásra váltott később.
1913-ban a Munkás Testedző Egyletben (MTE) kezdte atlétikai pályafutását. 1914-ben besorozták katonának, 1917-ben térhetett vissza a civil életbe. 1920-tól az Egyetértés Sport Club (ESC) hosszútávfutója, maratoni futó, melynek haláláig tagja volt.
Legnagyobb sikereit az 5 ezer métertől a maratoni távig érte el, magyar és nemzetközi versenyen.
1917 és 1930 között 23 versenyen ért el dobogós helyezést 16 alkalommal aranyérmet (1923 Rotterdam, 1925,1926, 1928, 1929 Kassa, Torino maratoni távon).
1919-ben kétszeres csapatbajnok (5000 m-en, mezei futás).
1924-ben a párizsi olimpia résztvevője, ahol görcs miatt ki kellett állnia.
1924 — 1927-ig 7-szeres magyar bajnok.
1925-ben megnyerte az először kiírt országos bajnokságot és címét a következő két évben is megvédte. Különböző távokon többször javított országos csúcsot, így Király Pál volt az első magyar maratoni futóbajnok.
