„Plósz kastély”
Furcsa, de a kitartó levéltári kutatás ellenére még ma sem tudni pontosan, ki és kinek a megrendelésére építette a szép formájú, különleges megoldásokat is felmutató kúriát. Egy biztos: Plósz Béla 1917-ben vásárolta meg a körülötte elterülő, akkoriban fölöttébb elhanyagolt százhektáros birtokkal együtt.
A földszintes, alápincézett kastély összetett alaprajzú épület, de leginkább egy L-betűhöz hasonlít az alaprajza. A belső oldalán terasz áll, a szárak találkozásánál az egyemeletes torony kapott helyet, mely messzire látszik. Nagyon jó kútja volt a háznak. Esténként a lovakat járatva pumpálták föl a vizet a tartályba – ez a homlokzat fölé magasodó torony funkciója. Igazi, romantikus építmény, az illúzió kedvéért még egy kovácsoltvas korlátos erkéllyel is megtoldotta a hajdani építész.
Hátsó homlokzatán 4 pillér által tartott tornác áll. Negyedik, jobb oldali homlokzatának ívelt oromzata figyelemre méltó.
Az előszobából a pipázóba vitt az út – ahol külön szalongarnitúra várta a hölgyeket és az urakat, és ahol direkt 60 centiméterrel magasabbra szabta a hajdani építész a belmagasságot, hogy a füst könnyebben eloszolhasson. Az ebédlőben huszonnégy személyes asztal állt, s nagy, kétszárnyú ajtón, vonultak be a vendégek. Az épületben nem volt villany, de telefon és folyóvíz igen.
A ház körül szépséges park, a pompás fasorok voltak – a fenyőket később egy budapesti pontom híd építéséhez vágták ki, még a tankokat is elbírták. Mindez 1944 teléig tartott. Akkor, amikor a front elérte Dánszentmiklóst, a telefon még működött. Így aztán akadt valaki, aki felhívta Plósz Bélát a pesti lakásában, hogy elmondja, hogyan dúlták fel a szovjet katonák a házat, hogyan lőtték szét a halomba hordott állatorvosi könyveket, és hogyan terítették le a kutyát is, mert konccal sem lehetett elcsalogatni a féltett kötetek közül.
Plósz Béla, aki nyolcvanegy éves is elmúlt már akkor, végighallgatta a történetet, aztán maga mellé hívta unokáját, és azt mondta: most akkor beszéljük meg, hogyan kezdjük újra.
Az ezután következőket azonban Plósz Béla már nem érte meg.
A Monori Állami Gazdaság tulajdonlása alatt szinte a felismerhetetlenségig átépítették a házat. Bádogra cserélték a tető hajdani fazsindelyét, falakat és ajtókat helyeztek át, a parkettot vagy fölszedték, vagy olajfestékkel lekent gipszet simítottak rá. A hálószobák helyén irodákat, pénztárat alakítottak ki, a pipázóból büfé lett, az ebédlőből tanácsterem. Az alagsorban, ahol Plószék idején a konyha volt, irattárat rendeztek be. Konyhára, valamint üzemi étkezdére azonban a gazdaságnak is szüksége volt, így nagy merészen hozzátoldottak egy egész szárnyat az épület hátsó homlokzatához. A timpanont és a négy impozáns oszlopot eltakarva a tornácba szabták bele a szükséges helyiségeket.
Plósz Béla unokája, Anikó 1964-ben a férjével úgy határozott, hogy egy ösztöndíjat kihasználva végleg Franciaországban telepedik le. A rendszerváltásig nem is reménykedtek abban, hogy valaha viszontlátják a dánosi birtokot.
Aztán amikor hazatértek, szinte az első dolguk volt, hogy érdeklődjenek az épület felől.” most akkor, hogyan kezdjük újra”. Előbb a birtok legrégibb épületét, a gazdaházat tudták megvenni, majd 1996-ban – sok viszontagság után – a kúria is az övék lett. Pataky Barnabásék a toldalék lebontásával kezdték a helyreállítást. Kibontották az oszlopcsarnokot, az étkezde tömör alapjából pedig – jobb híján – hozzá csatlakozó teraszt formáltak. Végre ismét fény árad be a magas ablakokon, a timpanon háromszögében pedig újra látható az építés évszáma: 1898.
Plósz Béla boldog, kiegyensúlyozott, óriási teherbírású, fáradhatatlan ember volt. Egyenes, becsületes, ez volt fő karaktere.
Neve az állatorvoslás, a magyar lótenyésztés történetében is mindig emlékezetes marad.
2013-ban volt születésének 150. évfordulója. Ekkorra készült el szeretett Dánszentmiklósán az emlékszoba, mely életének, munkásságának állít emléket.
Plósz Béla és unokája Anikó
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Dánszentmiklóson található kastélyok egyike. A kastély körüli majorságok lakónak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszín a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak. Az épületben Dr. Plósz Béla munkásságának emléket állító szoba látogatható.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig
Dr. Plósz Béla emlékszobája a Plósz kastélyban Dr. Pataki Barnabásné Plósz Anikó visszaemlékezései.
