„Ugody kastély”

Minden háznak van egy története. Ennek az épületnek több is. A dánszentmiklósiak kötődnek ehhez az épülethez, hiszen 1945 után több funkciót töltött be. Volt kultúrház, működött itt kocsma. Községi ünnepségek színhelye, május 1-i felvonulások végállomása. Jártak ide bálba, tánciskolába, moziba, boltba is a falusiak.

Hol nyüzsgő közösségi élet folyt az árnyas fák között hol pedig a hajdan jobb napokat látott Ugody kastély faláról hámlott le a vakolat, ablakai vaksin bámultak a világba, s lógó csatornáit búsan nyekergette a szél. Elvadult parkjában a faluszéli házak állatai: tehenek, disznók, tyúkok legelésztek.   Benn süvítő hideg árad az elárvult falakról, s recsegő székek várták a nagyteremben az idelátogatót. Itt volt a Rákóczi Művelődési Ház. 1964-ig Fonyó Lajos tanító majd 1971 májusáig Molnár Gyuláné tanár a lelkes nép­művelő, a kultúrház igazgatója. Ezt követően Gózan Mihályt, az eddigi lelkiismeretes mozigépészt nevezték ki az intézmény élére. Heti két alkalommal hozta-vitte a postán érkező filmeket az egyre gyérülő közönségnek.

Ezután Nagy József pedagógus vállalta a művelődési ház igazgatói teendőit. A kultúrház programja ekkor tánctanfolyam, mulatságok, bálok, ORI-rendezvények.

A 80-as években a nagyhírű Micsurin Tsz. szakmunkásképző oktatóbázist működtet ezen a helyen. Kertészeti szakmunkások töltik szakmai gyakorlatukat itt. Tantermeket és szálláshelyeket alakítottak ki részükre. Majd az EGE Kft. építőtáborába jön több mint, tíz éven keresztül a dolgozni vágyó ifjúság.

1999-ben magántulajdonba került. Boldóczki Pál jelentős, teljes körű felújítást végzett az épületen, melynek során nyerte el jelenlegi külsejét. A gondos átalakításban segítségére volt Erdős István kőműves mester.

2004-től Molnár László és Baranyi Éva az épületet otthonukká alakítják, de nyitva áll ismét a helybeliek és vendégeink előtt több éve a „Nyári esték” kastélykoncertek egyik jeles helyszíneként.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson lévő kastélyok egyike. A kastély körüli majorság lakóinak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszíne a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Az elemi iskolák elvégzése és érettségi után egyetemi felvételt nyert, ahol jogászként doktorált.

Ezután önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett. Szolgálatát a császári és királyi hu­szárezrednél Budapesten majd Székesfehérváron töltötte. Az I. világháború idején főhadnagyi rangot szerzett.

A polgári életben is jeles a pályafutása. Míg édesapja UNGER ALAJOS dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő, Deák Ferenc személyi titkára. Addig ő maga a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztéri­um alkalmazottja, miniszteri titkár, Gömbös Gyula tanácsadója. Nyugalomba vonulása után Dánszentmiklósi földbirtokán, melyet 480 kataszteri hold szőlő, gyümölcsös és erdő alkot, igen eredményesen gazdálkodik. A birtokon helyben készült téglából kastélyt, bor­házat, két majort épít. Ekkor lóistálló, kocsiszín és télikert is tartozik a kastélyhoz. Megépítette a falu kövesútját és az alsó iskola épületét. Ő volt tanfelügyelő is.

Egy rosszabb gazdasági év után bérbe adta a kastélyt és környékét Győrvári Gyulának és a Kis tanyára költözött, míg felesége a nagyobb és kényelmesebb nagyszülőktől örökölt hat szobás házban rendezkedett be. Ez volt a későbbi Csetneki iskola.

Fiait már kisgyermek koruktól a munkára nevelte. Iskolai szünetben a majorságban dolgoztak, ugyanis úgy tartotta akkor lehetsz jó gazda, ha mindent meg tudsz csinálni”.

Dr. Ugody Alajost az “Alföld-fásítás” program keretében elért 25 évig tartó érdemeiért 1940-ben az akkori kormány aranyéremmel tüntette ki.

1945 januárjában Budapest ostroma alatt halt meg, s fiai a Kerepesi temető családi sír­boltjában temették el.

Ezt követően családjára súlyos megpróbáltatások vártak. Alajos, a legidősebb fiú Ludovika Akadémiát végzett huszártiszt. A II. világháborúban az orosz fronton harcolt. 1946-ban letartóztatták, bebörtönözték. 1947 augusz­tusában elhagyta az országot.

Ferenc sem találta meg helyét az újjászerveződő magyar társadalomban, noha mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezett. Ő 1948 karácsonyán emigrált hazájából.

A legkeserűbb sors azonban a harmadik fiúra várt. Istvánt dánszentmiklósi otthonából kilakoltatták, meghurcolták. A recski haláltáborban töltött négy év után lelkileg és fizikailag megrongált egészséggel, munkaképtelenül került haza.

Az idős Ugodyné még sokáig lakott Dánszentmiklóson ismerősöknél a mai Köztársaság utcában. A fiúk közül Lojzi a dél -ausztráliai Adeleide-ben telepedett le.