„Wekerle kastély”

A Wekerle majort és a Dánosi térséget jó fekvése, a területen található tó miatt már az Árpád-korban is lakták.

A 18-19. században Beleznay birtok volt. A gróf gazdatisztje, Gaylhoffer János 1828-ban megnősült és feleségével az itteni kúriába költözött. Itt született Antónia leánya és itt volt nevelő Petőfi Sándor öccse, István.

A földszintes L-alakú klasszicista stílusú épület- a hajdani cselédek elmondása szerint – 7 szobából és ebédlőből állt.

1846-ban megnyitották a Pest-Szolnok vasútvonalat. Így Dánszentmiklós a 60 km-re fekvő Pest fokozatosan szélesedő vonzáskörzetébe került. Ez odavezetett, hogy politikusok, tisztviselők és a pénzarisztokrácia tagjai birtokokat vásároltak és nyaralókastélyokat építettek a majorságok mellé.

Nem gazdálkodtak, fontosabb volt számukra a földbirtokos lét ceremoniális jelentősége.

Közéleti és politikai összejöveteleket szerveztek a birtokon.

A XIX. és XX. század folyamán birtokos volt: Szilassy István megyei alispán, Rakowsky Iván miniszter, Plósz Béla lótenyésztési főigazgató, Marton Béla a Magyar Országos Véderő Egylet ügyvezető igazgatója, majd elnöke, Ugody Alajos miniszteri titkár, Muzsik Lajos, a járási adókivető bizottság elnöke.

Amikor Wekerle miniszterelnök megvette a dánosi birtokot, a Beleznay grófok egykori kúriája is az övé lett. Az L-alakú épülthez kapcsolódóan megépítette a négyzet alaprajzú, tömbszerű egyemeletes kastélyt historizáló stílusban a XIX. század vége felé. Főhomlokzatának közepéből a nyolcszög öt oldalából kiképezett karcsú lépcsőház-torony emelkedik ki. Az emeletre keskeny ablakok kerültek, a földszintre viszont hatalmas világítóablakok. A többi homlokzat nyíláskiképzése is hasonló.

A középkori Csetnek falu templomának köveiből építették a major borospincéjét.

1945 után a kastély és az egész terület állapota erősen leromlott. De igazán a rendszerváltást követő időszakban ment tönkre, amikor egymást váltották a felelőtlen tulajdonosok.

Wekerle Sándor egykori lakhelye, a fénykorában impozáns kastély hányatott sorsa után gondos kezekbe került. Dr. Kölcsey – Rieden Roland és családja tulajdonában figyelemre méltó átalakuláson megy át.

A Wekerle-majorban ember és ló egyaránt jól érzi magát!  Felüdülést, sportolási lehetőséget és kellemes időtöltést, valamint rendszeres kulturális programokat kínál az idelátogatóknak.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson található kastélyok egyike. A kastély körüli majorságok lakónak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszín a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Görög Staub Károly- Patay Géza: Wekerle Sándor

1848. november 15-én, Móron született. Családja Württembergből származott, Székesfehérváron érettségizett, majd a budapesti egyetemen jogi és államtudományi tanulmányokat végzett.

Egy elméletileg kitűnően felkészült, a pénzügyi gyakorlatban azonnal bizonyítani tudó, a ranglétrán gyorsan emelkedő kivételes tehetségű ember volt.

Háromszor volt miniszterelnök, négyszer pénzügyminiszter, állt a honvédelmi, az igazságügyi és a kereskedelmi tárca élén, volt tárca nélküli horvát–szlavón–dalmát miniszter is.

1914-től a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, később tiszteletbeli tagja. Nem volt szobra, állt viszont ezerötszáz ház Kispesten – és még áll ma is, immár egy frissen avatott szoborral együtt –, az úgynevezett Wekerle-telep, a huszadik századi kertvárosi építészet európai hírű mintakolóniája, ahol először jutott sok-sok ezer kisember olyan lakáshoz, amelyről akkoriban nem is álmodhatott.

Wekerle Sándor polgári sorból került a legnagyobbak közé. Pályafutása bővelkedik kimagasló teljesítményekben. Munkássága az úgynevezett békeidőkre, a kiegyezés és az első világháború közötti periódusra esik. Legjelesebb cselekedetei az ország gazdasági felvirágoztatása, pénzügyi stabilitásának elérése, az állam és az egyház demokratikus szétválasztása, a polgári házasság intézményének megteremtése mind-mind az õ határozott politikai működésének köszönhető.

Legnagyobb bravúrja, hogy Ő hajtotta végre a valutareformot, melynek során az ország áttért az aranyalapú valutára, a koronára. Ezzel nagyobb lehetőség nyílt a világgazdaságba való beilleszkedésre. A pénzügyi művelet az összes nemzetközi piacon fényes elismerést aratott.

Wekerle Sándort, a szorgalmas és tehetséges fiatalembert 1887-ben Tisza Kálmán miniszterelnök szemelte ki maga mellé pénzügyi államtitkárnak. A beiktatás napján jegyzi fel Mikszáth Kálmán:

„Fiatal ember, magas, tagba szakadt, erőteljes termettel, még fogalmazónak is beillenék. Piros pozsgás arca friss, üde, emlékeztet I. Napóleonra, fekete szemei a fiatalság élénkségével égnek. Szép újdonatúj pepita nadrág van rajta,

– Jézus Mária, nincs bajusza!

Az ám. Az új államtitkárnak nincs bajusza. Szép barna barkója nőtt két oldalt, de az ajkak fölött nincsen semmi. Még csak pehely sem.

No, ez különös eset. Erre nem mutathatnak precedenst. Magyar államtitkári széken még nem ült eddig bajusztalan ember.”

Első miniszterelnöksége idején, 1894-ben írta róla Gárdonyi Géza. Mintha Mikszáth arcképvázlatának folytatása lenne:

„Rendesen fekete kabátban jár, és fehér nyakkendőt visel.  Szereti József főherceget és tiszteli a szőke asszonyokat. Mindig dolgozik, és mindig siet. Wekerle poéta, előadóművész, főképpen azzal ragadja a beszéde sodrába a hallgatók lelkét, hogy mindig rögtönözve beszél, és míg ötletei kápráztatóan cikáznak, egy másodpercnyi időt nem enged arra, hogy a szavait beszéd közben mérlegelhesse a hallgatóság. ”

Így emlékeznek a kortársak és az utókor. Wekerle Sándor szakmai magabiztossága, tenni akarása, hazaszeretete példa a ma emberének is.