A dánosi öreg hársak, nyolc nagylevelű hárs, több mint száz éve élnek itt Dánszentmiklóson. Az 1848-as forradalom éveiben, gazdatiszti épület állt alattuk, ahol a Gayhoffer család fogadta tanítóul Petőfi Sándor testvér bátyját. Itt találkozott Gayhoffer Antónia és Petőfi István. Tragikusan rövid szerelmük története itt vette kezdetét. A család vagyona elkopott a társasági mulatságok költségein, a birtokot eladták a harcokban sérült, egykori honvédtisztnek Micsky Sándornak, aki az ország közepén elterülő pusztákon gazdálkodott a béke napjaiban. A Mitsky-k nagy magyar nemesi család az 1700-as évektől nyomon követhető dánosi águk.

A faluban elsőként alapítottak iskolát, tanították az itt élőket, helyet biztosítottak az evangélikus istentiszteleteknek, mellyel megalapozták a dánszentmiklósi evangélikus imaház jövőjét.

2004. augusztus 23. Mitsky Sándor halála dr. Bona Gábor hadtörténész életrajzi adatai alapján, Dánszentmiklóson a Hársak területéhez közeli családi kriptában temették el.

Ma falunk legismertebb fái közé tartoznak. Két pad várja a fáradt kirándulókat, hogy megpihenjenek.

Horváth Ferencné „Ha látnád ezt a kis eldorádót!” című kötetében említést tesz a Hársfákról is.

Dánszentmiklós történelmének részét képezik a hársak.

Dánszentmiklós már a XV. században ismert település. Ez időben a mai község helyén két falut tartottak nyilván- Dánost és Szentmiklóst. A török hódoltság idején mindkét község jórészt elpusztult. A helyükön később kialakult feudális birtokok urai megakadályozták, hogy a még megmaradt települések önálló községgé fejlődjenek. Így ez a hely a hivatalos nyilvántartásokban évszázadokig, mint Dánospuszta szerepelt. A Habsburg uralom alatt e területek birtokosai sűrűn váltogatták egymást. Mária Terézia a birtokadományozás előtt úgy határozta meg  az adományozott birtok nagyságát, hogy a környék földjén élő Beleznay és Szilassy család akkora területet kapjon, amekkorát egyik férfitagjuk egy nap alatt  lóháton be tud járni. A birtokhatásokat kőoszlopokkal jelölték meg, s napjainkban is több ilyen „1750” feliratú kőoszlop található a határban. Ilyen hatalmas kőoszlop található a Művelődési és Sportház Ady Endre utcai sarkán és a volt Micsurin tsz területén.

Forrás: Horváth Ferencné Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Dánszentmiklós legrégebbi emlékei ezek a határkövek. Tanúskodnak az egykori birtokhatárokról. Olvashatók rajta a birtokosok és a település egykori neve. Feladatunk ezek megőrzése.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Petőfi Sándor öccse, Petőfi István 1857 szeptemberében került Dánospusztára a földbirtokos Gaylhoffer családhoz.

Petőfi István és ifjú Gaylhoffer János honvédtisztként szolgáltak az 1848/49-es szabadságharcban. A világosi fegyverletétel után büntetésül mindkettőjüket a császári seregbe sorozták, s a tiroli Mötzbe vezényelték őket.

Szabadulásuk után István ifj. Gaylhoffer János ösztönzésére nevelőként jutott a földbirtokos két fiához a kis Mihályhoz és Gyulához.

A család elismerését, rokonszenvét csakhamar kivívta. Benne nemcsak bátyja hírnevét tisztelték, hanem műveltségét s szellemesen társalgó egyéniségét is.

Csakhamar szerelemre lobbant a birtokos család leánya, Antónia iránt. Egyre égőbb vággyal ostromolta őt, adja jelét, hogy viszontszereteti.

Lakóhelyünkön 48 verse született, s számtalan levele, melyet Antóniához írt.

1863 december 26-án hosszas várakozás után tartották meg esküvőjüket. Bár házasságuk gyorsan ért véget, verseiből árad felénk a boldogság, a szerelmi vágy.

Költeményeinek többsége Gaylhoffer Antóniához íródott, aki kevéske boldogsága, több évtizednyi magánya árán örök életet kapott Petőfi Istvántól.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Kivételes mozzanat településünk történetében a nagy költő, Petőfi Sándor öccsének, Istvánnak Dánospusztai tartózkodása, szerelme. Itt íródott versei segítségével feltárul településünk akkori világa, élete.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné. „Ha látnád ezt a kis eldorádót!” c. könyve

Kacziány Géza; Petőfi István, Petőfi István versei/Petőfiről és mestereiről

Kiadó: Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat 1910

1940-ben Schwarcz József lelkész alapította az egyházközséget. Tóth Tibor nyugalmazott miniszteri tisztviselő 1941-ben telket adományozott az egyházközségnek templom és plébánia építésére. Az 1956-ban érkezett Zlehoczky Kornél atya szolgálata idején épült összefogással templomunk 1958-59-ben.

Felszentelése 1959. szeptember 2-án történt. Valentin Tibor plébános tevékenysége idején, 1969-ben a hívek adományaiból készültek a templom üvegablakai. Az egységes elrendezésű ablakok a keleti oldalon női, a nyugati oldalon férfi szenteket ábrázolnak. Minden ablakon olvasható az adományozó család, közösség neve.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Szent Mikós Római Katolikus Templom üvegablakai része a település értékeinek.  Népszerűsíti a szenteket, emléket állít az adományozó híveknek.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Szent Miklós Római katolikus Templom c. kiadvány

Erdős Katalin: Visszaemlékezések, dokumentumok a 75 éves Dánszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség életéből 1940-2015 c. könyve

1928-ban a Los Angeles-i olimpiára volt jelölve, de edzés közben autóbalesetet szenvedett, ezért sérülése miatt nem vehetett részt a versenyen.

Emlékezetes sikerei között említhető még a göteborgi „Kis Olimpia”-n elért 3. helyezése.1948-ban “Örökös Bajnok” kitüntetést kapott.

1918-tól az Imperial majd a Royal Szálló éttermében dolgozott, 1925-ig a Gundel étteremben volt pincér.

1920-ban megnősült, házasságában két lánya született. Mivel ebben az időben a pincérek a borravalóból éltek, így ha versenyen volt, családja megélhetés nélkül maradt. Ekkor már két kislányáról is gondoskodnia kellett, ezért kölcsönökből saját vendéglőt nyitottak, amit felesége vezetett a versenyek és az edzések alatt.

1969. január 4-én hosszú betegség után 71 éves korában hunyt el Budapesten.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Király Pál Dánszentmiklós szülötte. Küzdelmes élete, kitartása, országos és nemzetközi eredményei érdemessé teszik az utókor figyelmére, megbecsülésére. Emlékét ne csak a faluban élő oldalági leszármazottai, hanem a lakosság valamennyi tagja őrizze.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye

http://www.huszadikszazad.hu/cikk/kiraly-pal-a-magyar-maratoni-futas-gyoztese

Édesapja katonának állt, hogy a családját eltarthassa. Mamája korán meghalt az ötödik gyermekkel várandósan. A négy gyerek (három fiú és egy lány) az anyai nagyszülőkhöz került. Az idős nagyszülők maguk is szegények voltak, így a 4 gyermek felnevelése nagy gondot okozott nekik.

Pál a legidősebb fiú 12 évesen Budapestre ment munkát keresni. A Keleti pályaudvar éttermébe vették fel pincér tanoncnak – piccoló fiúnak. Idősebb pincérek vitték el először focizni, amit a távfutásra váltott később.

1913-ban a Munkás Testedző Egyletben (MTE) kezdte atlétikai pályafutását. 1914-ben besorozták katonának, 1917-ben térhetett vissza a civil életbe. 1920-tól az Egyetértés Sport Club (ESC) hosszútávfutója, maratoni futó, melynek haláláig tagja volt.

Legnagyobb sikereit az 5 ezer métertől a maratoni távig érte el, magyar és nemzetközi versenyen.

1917 és 1930 között 23 versenyen ért el dobogós helyezést 16 alkalommal aranyérmet (1923 Rotterdam, 1925,1926, 1928, 1929 Kassa, Torino maratoni távon).

1919-ben kétszeres csapatbajnok (5000 m-en, mezei futás).

1924-ben a párizsi olimpia résztvevője, ahol görcs miatt ki kellett állnia.

1924 — 1927-ig 7-szeres magyar bajnok.

1925-ben megnyerte az először kiírt országos bajnokságot és címét a következő két évben is megvédte. Különböző távokon többször javított országos csúcsot, így Király Pál volt az első magyar maratoni futóbajnok.

Nyaranta négy alkalommal, négy helyszínen különleges zenei élményben részesülnek Dánszentmiklós polgárai és  idelátogató kedves vendégeink. Az együttesek, énekesek neves előadói a magyar zenei életnek. Többféle zenei stílust élvezhet a közönség miközben megismerheti építészeti értékeinket, az épületek és tulajdonosaik történetét. A község különösen szép műemlék jellegű kastélyai és azok kertjei különös hangulatot, környezetet adnak a zenei koncerteknek. Szívesen jönnek hozzánk az előadóművészek, a közönség és a kastélytulajdonosok is jó házigazdái a rendezvényeknek.

Ezzel a programsorozattal célunk a helyi értékek bemutatása,  idevonzani a turistákat, egyúttal erősíteni a községben élőkben értékeink megbecsülését és azt, hogy ezen értékek révén lehetünk részei a kistérségnek, a régiónak és a nagyobb földrajzi egységeknek.

Céljaink megvalósításában igyekszünk elnyerni a helyi és környékbeli vállalkozók támogatását, helyi intézmények segítségét és a pályázati lehetőségek kihasználását.

Az ám. Az új államtitkárnak nincs bajusza. Szép barna barkója nőtt két oldalt, de az ajkak fölött nincsen semmi. Még csak pehely sem.

No, ez különös eset. Erre nem mutathatnak precedenst. Magyar államtitkári széken még nem ült eddig bajusztalan ember.”

Első miniszterelnöksége idején, 1894-ben írta róla Gárdonyi Géza. Mintha Mikszáth arcképvázlatának folytatása lenne:

 „Rendesen fekete kabátban jár, és fehér nyakkendőt visel.  Szereti József főherceget és tiszteli a szőke asszonyokat. Mindig dolgozik, és mindig siet. Wekerle poéta, előadóművész, főképpen azzal ragadja a beszéde sodrába a hallgatók lelkét, hogy mindig rögtönözve beszél, és míg ötletei kápráztatóan cikáznak, egy másodpercnyi időt nem enged arra, hogy a szavait beszéd közben mérlegelhesse a hallgatóság. ”

Így emlékeznek a kortársak és az utókor. Wekerle Sándor szakmai magabiztossága, tenni akarása, hazaszeretete példa a ma emberének is.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Wekerle Sándor a Dánszentmiklóson egykor élt földbirtokosok egyike. Kastélya körüli majorság lakói a település őslakosai. Ekkor kezdett kialakulni a falu az egykori birtok körül.

Élete, munkássága példaként állt és áll a mai emberek előtt. Hatott az itt élők, a falu életére, alakulására is. Utat épített, fákat telepített, virágzó majorságot hozott létre és itt hagyta épületeit, melyek tovább segítették a helybélieket.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Görög Staub Károly-Patay Géza: Wekerle Sándor

1848. november 15-én, Móron született. Családja Württembergből származott, Székesfehérváron érettségizett, majd a budapesti egyetemen jogi és államtudományi tanulmányokat végzett.

Egy elméletileg kitűnően felkészült, a pénzügyi gyakorlatban azonnal bizonyítani tudó, a ranglétrán gyorsan emelkedő kivételes tehetségű ember volt.

Háromszor volt miniszterelnök, négyszer pénzügyminiszter, állt a honvédelmi, az igazságügyi és a kereskedelmi tárca élén, volt tárca nélküli horvát–szlavón–dalmát miniszter is.

1914-től a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, később tiszteletbeli tagja. Nem volt szobra, állt viszont ezerötszáz ház Kispesten – és még áll ma is, immár egy frissen avatott szoborral együtt –, az úgynevezett Wekerle-telep, a huszadik századi kertvárosi építészet európai hírű mintakolóniája, ahol először jutott sok-sok ezer kisember olyan lakáshoz, amelyről akkoriban nem is álmodhatott.

Wekerle Sándor polgári sorból került a legnagyobbak közé. Pályafutása bővelkedik kimagasló teljesítményekben. Munkássága az úgynevezett békeidőkre, a kiegyezés és az első világháború közötti periódusra esik. Legjelesebb cselekedetei az ország gazdasági felvirágoztatása, pénzügyi stabilitásának elérése, az állam és az egyház demokratikus szétválasztása, a polgári házasság intézményének megteremtése mind-mind az õ határozott politikai működésének köszönhető.  Legnagyobb bravúrja, hogy Ő hajtotta végre a valutareformot, melynek során az ország áttért az aranyalapú valutára, a koronára. Ezzel nagyobb lehetőség nyílt a világgazdaságba való beilleszkedésre. A pénzügyi művelet az összes nemzetközi piacon fényes elismerést aratott.

Wekerle Sándort, a szorgalmas és tehetséges fiatalembert 1887-ben Tisza Kálmán miniszterelnök szemelte ki maga mellé pénzügyi államtitkárnak. A beiktatás napján jegyzi fel Mikszáth Kálmán:

„Fiatal ember, magas, tagba szakadt, erőteljes termettel, még fogalmazónak is beillenék. Piros pozsgás arca friss, üde, emlékeztet I. Napóleonra, fekete szemei a fiatalság élénkségével égnek. Szép újdonatúj pepita nadrág van rajta,

– Jézus Mária, nincs bajusza!

A vélhetően bajor eredetű Plósz család még a XVIII. század legelején vándorolt be Magyarországra. A família őseként számon tartott Plósz pék volt, leszármazottai azonban tudós emberekké váltak. Plósz Lajos például orvos lett, Kossuth Lajos háziorvosa.

Fiai: Plósz Pál biokémikus, Plósz Sándor jogtudós és legkisebb fia volt Plósz Béla, a dánosi birtokot megvásárló állatorvos.

Állatorvos, bölcsészdoktor, a M. kir. Állatorvosi Főiskola nyilvános rendes

tanára, a sebészeti klinika vezetője a szülészet tantárgy, szemészet, patkolástan és a törvényszéki állatorvostan előadója .

Részt vett a főiskola egyetemi rangra emeléséért folytatott munkában.

Hivatásszeretetét mi sem jellemzi jobban, mint hogy az Állatorvos-tudományi Egyetemről nyugalomba vonulva, az 1920-as évek elején vállalta el az állami ménesek főigazgatói posztját. Az ő szakértelmének volt köszönhető, hogy a két világháború között rendkívüli mértékben megjavult a magyar lóállomány. Egyiptomi, belga, svéd, holland kitüntetések tulajdonosa. Csak 1938-ban, hetvenöt éves korában vonult végleg vissza.

Ezt követően dánosi birtokán és budapesti otthonában lakott családjával.

Az albertirsai vasútállomáson ült fel a budapesti vonatra. Az állomáson várta kocsija.

Felesége De Chantal Lucy, fiaik: Endre és Lajos.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Dánszentmiklóson lévő földbirtokosok egyike. Élete, munkássága, része Dánszentmiklós történetének. A kastély körüli majorság lakóinak leszármazottjai a település mai lakói.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Dr. Plósz Béla emlékszobája a Plósz kastélyban

Szegény munkáscsaládból származott. Gyógyszerészi diplomája megszerzése után került Dánszentmiklósra, ahol 1960-ban nyílt meg a patika. Kisiskolás korától folyamatosan sportolt több sportágban, így az első napok után itt a községben is kereste a sportolás lehetőségét.

A tollaslabdával 1971-ben ismerkedett meg és azonnal beleszeretett. A patika kertjében barátaival épített pályán hamarosan igen sokan tollaslabdáztak. Mivel a tollaslabda versenyszerűen teremsport, így Ménesi Árpád támogatásával hamarosan a tsz kultúrtermében gyakorolhattak. Felismerte, hogy a településen sok tehetséges fiatal van. 1972-ben megalapította Dánszentmiklóson a tollaslabda szakosztályt (azóta is folyamatosan megszakítás nélkül működik). A megyei és országos versenyeken igen gyorsan szép sikereket értek el.

A tollaslabda iránti nagy érdeklődés miatt úgy gondolta, építeni kellene a községben egy sportcsarnokot. Javaslatát csak úgy támogatták, ha többcélú létesítményt építenek. 1975 és 1984 között szocialista brigádok, kisiparosok, tanácsi dolgozók, tantestület, iskolás gyerekek, sportolók dolgoztak társadalmi munkában a Művelődési és Sportház felépítésén. A Pest megyei Tollaslabda Szövetség elnökeként több megyei, országos és nemzetközi versenyt szervezett az új csarnokban. Dánszentmiklós a tollaslabda fellegvára lett. Összeszámolni is lehetetlen hány dánszentmiklósi gyerek ismerkedett meg ezzel a szép és nehéz sportággal. Sajnos nincsenek statisztikák, de becslések szerint jóval száz felett van azoknak a száma, akik valamilyen formában megfordultak az edzéseken. Jani bácsi szívvel lélekkel arra törekedett, hogy valamilyen szinten megtanítson mindenkit tollaslabdázni.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Tevékenysége hatással volt és van a településen élők életére. Több mint száz gyermek, fiatal ismerkedett megy a tollaslabdasporttal. Közülük kerültek ki megyei, országos bajnokok, nemzetközi versenyek eredményes résztvevői. Sokan folytatják felnőttként is versenyszerűen vagy hobbiból a tollaslabdázást.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Dánszentmiklós Aranykönyve