A Wekerle majort és a Dánosi térséget jó fekvése, a területen található tó miatt már az Árpád-korban is lakták.

A 18-19. században Beleznay birtok volt. A gróf gazdatisztje, Gaylhoffer János 1828-ban megnősült és feleségével az itteni kúriába költözött. Itt született Antónia leánya és itt volt nevelő Petőfi Sándor öccse, István.

A földszintes L-alakú klasszicista stílusú épület- a hajdani cselédek elmondása szerint – 7 szobából és ebédlőből állt.

1846-ban megnyitották a Pest-Szolnok vasútvonalat. Így Dánszentmiklós a 60 km-re fekvő Pest fokozatosan szélesedő vonzáskörzetébe került. Ez odavezetett, hogy politikusok, tisztviselők és a pénzarisztokrácia tagjai birtokokat vásároltak és nyaralókastélyokat építettek a majorságok mellé.

Nem gazdálkodtak, fontosabb volt számukra a földbirtokos lét ceremoniális jelentősége.

Közéleti és politikai összejöveteleket szerveztek a birtokon.

A XIX. és XX. század folyamán birtokos volt: Szilassy István megyei alispán, Rakowsky Iván miniszter, Plósz Béla lótenyésztési főigazgató, Marton Béla a Magyar Országos Véderő Egylet ügyvezető igazgatója, majd elnöke, Ugody Alajos miniszteri titkár, Muzsik Lajos, a járási adókivető bizottság elnöke.

Amikor Wekerle miniszterelnök megvette a dánosi birtokot, a Beleznay grófok egykori kúriája is az övé lett. Az L-alakú épülthez kapcsolódóan megépítette a négyzet alaprajzú, tömbszerű egyemeletes kastélyt historizáló stílusban a XIX. század vége felé. Főhomlokzatának közepéből a nyolcszög öt oldalából kiképezett karcsú lépcsőház-torony emelkedik ki. Az emeletre keskeny ablakok kerültek, a földszintre viszont hatalmas világítóablakok. A többi homlokzat nyíláskiképzése is hasonló.

A középkori Csetnek falu templomának köveiből építették a major borospincéjét.

1945 után a kastély és az egész terület állapota erősen leromlott. De igazán a rendszerváltást követő időszakban ment tönkre, amikor egymást váltották a felelőtlen tulajdonosok.

Wekerle Sándor egykori lakhelye, a fénykorában impozáns kastély hányatott sorsa után gondos kezekbe került. Dr. Kölcsey – Rieden Roland és családja tulajdonában figyelemre méltó átalakuláson megy át.

A Wekerle-majorban ember és ló egyaránt jól érzi magát!  Felüdülést, sportolási lehetőséget és kellemes időtöltést, valamint rendszeres kulturális programokat kínál az idelátogatóknak.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson található kastélyok egyike. A kastély körüli majorságok lakónak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszín a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Görög Staub Károly- Patay Géza: Wekerle Sándor

1848. november 15-én, Móron született. Családja Württembergből származott, Székesfehérváron érettségizett, majd a budapesti egyetemen jogi és államtudományi tanulmányokat végzett.

Egy elméletileg kitűnően felkészült, a pénzügyi gyakorlatban azonnal bizonyítani tudó, a ranglétrán gyorsan emelkedő kivételes tehetségű ember volt.

Háromszor volt miniszterelnök, négyszer pénzügyminiszter, állt a honvédelmi, az igazságügyi és a kereskedelmi tárca élén, volt tárca nélküli horvát–szlavón–dalmát miniszter is.

1914-től a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, később tiszteletbeli tagja. Nem volt szobra, állt viszont ezerötszáz ház Kispesten – és még áll ma is, immár egy frissen avatott szoborral együtt –, az úgynevezett Wekerle-telep, a huszadik századi kertvárosi építészet európai hírű mintakolóniája, ahol először jutott sok-sok ezer kisember olyan lakáshoz, amelyről akkoriban nem is álmodhatott.

Wekerle Sándor polgári sorból került a legnagyobbak közé. Pályafutása bővelkedik kimagasló teljesítményekben. Munkássága az úgynevezett békeidőkre, a kiegyezés és az első világháború közötti periódusra esik. Legjelesebb cselekedetei az ország gazdasági felvirágoztatása, pénzügyi stabilitásának elérése, az állam és az egyház demokratikus szétválasztása, a polgári házasság intézményének megteremtése mind-mind az õ határozott politikai működésének köszönhető.

Legnagyobb bravúrja, hogy Ő hajtotta végre a valutareformot, melynek során az ország áttért az aranyalapú valutára, a koronára. Ezzel nagyobb lehetőség nyílt a világgazdaságba való beilleszkedésre. A pénzügyi művelet az összes nemzetközi piacon fényes elismerést aratott.

Wekerle Sándort, a szorgalmas és tehetséges fiatalembert 1887-ben Tisza Kálmán miniszterelnök szemelte ki maga mellé pénzügyi államtitkárnak. A beiktatás napján jegyzi fel Mikszáth Kálmán:

„Fiatal ember, magas, tagba szakadt, erőteljes termettel, még fogalmazónak is beillenék. Piros pozsgás arca friss, üde, emlékeztet I. Napóleonra, fekete szemei a fiatalság élénkségével égnek. Szép újdonatúj pepita nadrág van rajta,

– Jézus Mária, nincs bajusza!

Az ám. Az új államtitkárnak nincs bajusza. Szép barna barkója nőtt két oldalt, de az ajkak fölött nincsen semmi. Még csak pehely sem.

No, ez különös eset. Erre nem mutathatnak precedenst. Magyar államtitkári széken még nem ült eddig bajusztalan ember.”

Első miniszterelnöksége idején, 1894-ben írta róla Gárdonyi Géza. Mintha Mikszáth arcképvázlatának folytatása lenne:

„Rendesen fekete kabátban jár, és fehér nyakkendőt visel.  Szereti József főherceget és tiszteli a szőke asszonyokat. Mindig dolgozik, és mindig siet. Wekerle poéta, előadóművész, főképpen azzal ragadja a beszéde sodrába a hallgatók lelkét, hogy mindig rögtönözve beszél, és míg ötletei kápráztatóan cikáznak, egy másodpercnyi időt nem enged arra, hogy a szavait beszéd közben mérlegelhesse a hallgatóság. ”

Így emlékeznek a kortársak és az utókor. Wekerle Sándor szakmai magabiztossága, tenni akarása, hazaszeretete példa a ma emberének is.

Minden háznak van egy története. Ennek az épületnek több is. A dánszentmiklósiak kötődnek ehhez az épülethez, hiszen 1945 után több funkciót töltött be. Volt kultúrház, működött itt kocsma. Községi ünnepségek színhelye, május 1-i felvonulások végállomása. Jártak ide bálba, tánciskolába, moziba, boltba is a falusiak.

Hol nyüzsgő közösségi élet folyt az árnyas fák között hol pedig a hajdan jobb napokat látott Ugody kastély faláról hámlott le a vakolat, ablakai vaksin bámultak a világba, s lógó csatornáit búsan nyekergette a szél. Elvadult parkjában a faluszéli házak állatai: tehenek, disznók, tyúkok legelésztek.   Benn süvítő hideg árad az elárvult falakról, s recsegő székek várták a nagyteremben az idelátogatót. Itt volt a Rákóczi Művelődési Ház. 1964-ig Fonyó Lajos tanító majd 1971 májusáig Molnár Gyuláné tanár a lelkes nép­művelő, a kultúrház igazgatója. Ezt követően Gózan Mihályt, az eddigi lelkiismeretes mozigépészt nevezték ki az intézmény élére. Heti két alkalommal hozta-vitte a postán érkező filmeket az egyre gyérülő közönségnek.

Ezután Nagy József pedagógus vállalta a művelődési ház igazgatói teendőit. A kultúrház programja ekkor tánctanfolyam, mulatságok, bálok, ORI-rendezvények.

A 80-as években a nagyhírű Micsurin Tsz. szakmunkásképző oktatóbázist működtet ezen a helyen. Kertészeti szakmunkások töltik szakmai gyakorlatukat itt. Tantermeket és szálláshelyeket alakítottak ki részükre. Majd az EGE Kft. építőtáborába jön több mint, tíz éven keresztül a dolgozni vágyó ifjúság.

1999-ben magántulajdonba került. Boldóczki Pál jelentős, teljes körű felújítást végzett az épületen, melynek során nyerte el jelenlegi külsejét. A gondos átalakításban segítségére volt Erdős István kőműves mester.

2004-től Molnár László és Baranyi Éva az épületet otthonukká alakítják, de nyitva áll ismét a helybeliek és vendégeink előtt több éve a „Nyári esték” kastélykoncertek egyik jeles helyszíneként.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson lévő kastélyok egyike. A kastély körüli majorság lakóinak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszíne a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Az elemi iskolák elvégzése és érettségi után egyetemi felvételt nyert, ahol jogászként doktorált.

Ezután önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett. Szolgálatát a császári és királyi hu­szárezrednél Budapesten majd Székesfehérváron töltötte. Az I. világháború idején főhadnagyi rangot szerzett.

A polgári életben is jeles a pályafutása. Míg édesapja UNGER ALAJOS dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő, Deák Ferenc személyi titkára. Addig ő maga a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztéri­um alkalmazottja, miniszteri titkár, Gömbös Gyula tanácsadója. Nyugalomba vonulása után Dánszentmiklósi földbirtokán, melyet 480 kataszteri hold szőlő, gyümölcsös és erdő alkot, igen eredményesen gazdálkodik. A birtokon helyben készült téglából kastélyt, bor­házat, két majort épít. Ekkor lóistálló, kocsiszín és télikert is tartozik a kastélyhoz. Megépítette a falu kövesútját és az alsó iskola épületét. Ő volt tanfelügyelő is.

Egy rosszabb gazdasági év után bérbe adta a kastélyt és környékét Győrvári Gyulának és a Kis tanyára költözött, míg felesége a nagyobb és kényelmesebb nagyszülőktől örökölt hat szobás házban rendezkedett be. Ez volt a későbbi Csetneki iskola.

Fiait már kisgyermek koruktól a munkára nevelte. Iskolai szünetben a majorságban dolgoztak, ugyanis úgy tartotta akkor lehetsz jó gazda, ha mindent meg tudsz csinálni”.

Dr. Ugody Alajost az “Alföld-fásítás” program keretében elért 25 évig tartó érdemeiért 1940-ben az akkori kormány aranyéremmel tüntette ki.

1945 januárjában Budapest ostroma alatt halt meg, s fiai a Kerepesi temető családi sír­boltjában temették el.

Ezt követően családjára súlyos megpróbáltatások vártak. Alajos, a legidősebb fiú Ludovika Akadémiát végzett huszártiszt. A II. világháborúban az orosz fronton harcolt. 1946-ban letartóztatták, bebörtönözték. 1947 augusz­tusában elhagyta az országot.

Ferenc sem találta meg helyét az újjászerveződő magyar társadalomban, noha mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezett. Ő 1948 karácsonyán emigrált hazájából.

A legkeserűbb sors azonban a harmadik fiúra várt. Istvánt dánszentmiklósi otthonából kilakoltatták, meghurcolták. A recski haláltáborban töltött négy év után lelkileg és fizikailag megrongált egészséggel, munkaképtelenül került haza.

Az idős Ugodyné még sokáig lakott Dánszentmiklóson ismerősöknél a mai Köztársaság utcában. A fiúk közül Lojzi a dél -ausztráliai Adeleide-ben telepedett le.

Furcsa, de a kitartó levéltári kutatás ellenére még ma sem tudni pontosan, ki és kinek a megrendelésére építette a szép formájú, különleges megoldásokat is felmutató kúriát. Egy biztos: Plósz Béla 1917-ben vásárolta meg a körülötte elterülő, akkoriban fölöttébb elhanyagolt százhektáros birtokkal együtt.

A földszintes, alápincézett kastély összetett alaprajzú épület, de leginkább egy L-betűhöz hasonlít az alaprajza. A belső oldalán terasz áll, a szárak találkozásánál az egyemeletes torony kapott helyet, mely messzire látszik. Nagyon jó kútja volt a háznak. Esténként a lovakat járatva pumpálták föl a vizet a tartályba – ez a homlokzat fölé magasodó torony funkciója. Igazi, romantikus építmény, az illúzió kedvéért még egy kovácsoltvas korlátos erkéllyel is megtoldotta a hajdani építész.

Hátsó homlokzatán 4 pillér által tartott tornác áll. Negyedik, jobb oldali homlokzatának ívelt oromzata figyelemre méltó.

Az előszobából a pipázóba vitt az út – ahol külön szalongarnitúra várta a hölgyeket és az urakat, és ahol direkt 60 centiméterrel magasabbra szabta a hajdani építész a belmagasságot, hogy a füst könnyebben eloszolhasson. Az ebédlőben huszonnégy személyes asztal állt, s nagy, kétszárnyú ajtón, vonultak be a vendégek. Az épületben nem volt villany, de telefon és folyóvíz igen.

A ház körül szépséges park, a pompás fasorok voltak – a fenyőket később egy budapesti pontom híd építéséhez vágták ki, még a tankokat is elbírták. Mindez 1944 teléig tartott. Akkor, amikor a front elérte Dánszentmiklóst, a telefon még működött. Így aztán akadt valaki, aki felhívta Plósz Bélát a pesti lakásában, hogy elmondja, hogyan dúlták fel a szovjet katonák a házat, hogyan lőtték szét a halomba hordott állatorvosi könyveket, és hogyan terítették le a kutyát is, mert konccal sem lehetett elcsalogatni a féltett kötetek közül.

Plósz Béla, aki nyolcvanegy éves is elmúlt már akkor, végighallgatta a történetet, aztán maga mellé hívta unokáját, és azt mondta: most akkor beszéljük meg, hogyan kezdjük újra.

Az ezután következőket azonban Plósz Béla már nem érte meg.

A Monori Állami Gazdaság tulajdonlása alatt szinte a felismerhetetlenségig átépítették a házat. Bádogra cserélték a tető hajdani fazsindelyét, falakat és ajtókat helyeztek át, a parkettot vagy fölszedték, vagy olajfestékkel lekent gipszet simítottak rá. A hálószobák helyén irodákat, pénztárat alakítottak ki, a pipázóból büfé lett, az ebédlőből tanácsterem. Az alagsorban, ahol Plószék idején a konyha volt, irattárat rendeztek be. Konyhára, valamint üzemi étkezdére azonban a gazdaságnak is szüksége volt, így nagy merészen hozzátoldottak egy egész szárnyat az épület hátsó homlokzatához. A timpanont és a négy impozáns oszlopot eltakarva a tornácba szabták bele a szükséges helyiségeket.

Plósz Béla unokája, Anikó 1964-ben a férjével úgy határozott, hogy egy ösztöndíjat kihasználva végleg Franciaországban telepedik le. A rendszerváltásig nem is reménykedtek abban, hogy valaha viszontlátják a dánosi birtokot.

Aztán amikor hazatértek, szinte az első dolguk volt, hogy érdeklődjenek az épület felől.” most akkor, hogyan kezdjük újra”.  Előbb a birtok legrégibb épületét, a gazdaházat tudták megvenni, majd 1996-ban – sok viszontagság után – a kúria is az övék lett. Pataky Barnabásék a toldalék lebontásával kezdték a helyreállítást. Kibontották az oszlopcsarnokot, az étkezde tömör alapjából pedig – jobb híján – hozzá csatlakozó teraszt formáltak. Végre ismét fény árad be a magas ablakokon, a timpanon háromszögében pedig újra látható az építés évszáma: 1898.

Plósz Béla boldog, kiegyensúlyozott, óriási teherbírású, fáradhatatlan ember volt. Egyenes, becsületes, ez volt fő karaktere.

Neve az állatorvoslás, a magyar lótenyésztés történetében is mindig emlékezetes marad.

2013-ban volt születésének 150. évfordulója. Ekkorra készült el szeretett Dánszentmiklósán az emlékszoba, mely életének, munkásságának állít emléket.

Plósz Béla és unokája Anikó

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson található kastélyok egyike. A kastély körüli majorságok lakónak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszín a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak. Az épületben Dr. Plósz Béla munkásságának emléket állító szoba látogatható.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Horváth Ferencné: Dánszentmiklós története az Árpád-kortól napjainkig

Dr. Plósz Béla emlékszobája a Plósz kastélyban Dr. Pataki Barnabásné Plósz Anikó visszaemlékezései.

Családjának nemessége 1640-ből származik. Egyik őse, Mihály, a nemesi fölkelésben, mint hadnagy vett részt. A család húskereskedésből szerezte vagyonát az 1700-as években.

A dánszentmiklósi birtok a Szilassyak után körülbelül 1860 táján került új gazdája, Muzsik Lajos tulajdonába.

A kastélyt ekkor kezdte építeni Lajos fiának. Az idős Muzsik Mikebudán lakott az „öreg majorban”, itt Dánoson csak egy intézőlakás volt addig.

A klasszicista kastélyok többnyire sík területen, gondosan megtervezett tájképi kertek középpontjában épültek fel. Tömegük kiegyensúlyozott, egyszerű mértani test, kishajlású tetővel fedett, zárt tömeg. Új elemként jelenik meg az antik építészetből átvett, 4 oszlopos, timpanonnal lezárt előcsarnok, amely nagyobb kastélyok esetében kocsi áthajtóként is szolgál.

Az ifjú Muzsik 1878-tól kezdődően gazdálkodott mintegy hetven éven át birtokainak egy részén, nagyobb részét bérbe adta. Takarmánynövények termesztése mellett dohánytermesztéssel is foglalkozott. Évekig viselte a monori járás adókivető bizottságának elnöki tisztét. A felsőház tagja. Budapesten is voltak házai, a Mátyás Pince épülete is az ő tulajdonában volt.

Az idős Muzsiknak az volt a kikötése, hogy aki a dánosi birtokot örökli, annak nem szabad megnősülni, hogy a birtok ne osztódjon, így Lajos nőtlen maradt.  Ifj. Muzsik Lajosnak különös természete volt, nem szerette a gyerekeket, meg sem tűrte őket a major környékén.

A fiatal Muzsik Lajos a negyvenes évek elején halt meg. Albertirsán, a római katolikus temető családi sírboltjában van eltemetve. Neves unokaöccse, Dr. Muzsik Olivér magyar királyi főtanácsos, felsőházi tag, Albertirsán élt és tevékenykedett.

1945-ben az oroszok lókórházat telepítettek a Plósz- és az Ugody-majorba. Az állatokat gondozó katonák a Muzsik-kastélyban laktak. A kastély épültének állaga ez alatt az idő alatt nagyon leromlott, ablakait kiverték, a bútorokat a lakosság széthordta.

Az épület a község tulajdona lett, 1948-ig sikerült valamennyire rendbe hozni, belső átépítéssel óvodává alakították. Az épület, melynek gazdája nem szerette a gyermekeket, 1949-50-től Dános egyetlen kisdedóvója.

Szép udvarán hárs, platán, juhar és tölgyfa matuzsálemek magasodnak.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Dánszentmiklóson található kastélyok egyike. A kastély körüli majorságok lakónak leszármazottjai a település mai lakói. A kastély egyik helyszín a „Nyári esték kastélykoncertek” rendezvénysorozatnak.